A szív és a visszér összekapcsolása. A belgyógyászat alapjai 1. | Digitális Tankönyvtár

A claudicatio intermittens klasszikus tünetei: az érintett lábban járás közben fájdalom jelentkezik, amelynek jellemző a helye, az ismétlődése és a pihenésre bekövetkező gyors megszűnése. Magas elzáródás esetén az aortabifurcatio magasságában: ún.

A belgyógyászat alapjai 1.

Leriche-szindróma a járáskor jelentkező panaszok mellett fartáji fáradtság, szexuális működészavar is tarkíthatja a klinikai képet. A kar obliteratív érbetegsége ritkán fordul elő. Az arteria subclavia elzáródásának különleges formájában az ér az arteria vertebralistól proximalisan záródik el subclavian steal szindróma.

Ez gyakran központi idegrendszeri tünetekhez is vezethet szédülés, collapsus, ataxia, ún. Axillaris magasságú elzáródásnál a felkarban, brachialis elzáródásnál az alkarban lép fel fájdalom, gyakran ujjvégen jelentkező gangraenával. Az arteria radialis vagy ulnaris izolált elzáródása tünetmentes lehet, a másik ér kompenzáló keringése miatt.

A kórisme a típusos tüneteken, a jellemző fizikális eltéréseken és az alsó végtagi artériás Doppler-vizsgálaton alapul. Subclavian steal szindróma és axillaris magasságú elzáródás, szűkület esetén a két felső végtagban mérhető vérnyomás között jelentős a különbség. Felső végtagi érszűkület gyanúja esetén artériás duplex UH-vizsgálat javasolt, a subclavian steal kimutatásának feltétele a megfordult arteria vertebralis áramlás kimutatása.

Subclavian steal szindróma. A vér a circulus arteriosus Willisii felől áramlik az érintett oldalra Kezelés. Az ASO invazív sebészi és intervenciós radiológiai kezelésének javallata a klinikai kép függvénye. Alapvető a konzervatív mozgásterápia és a gyógyszeres kezelés. A mozgásterápia egyik formája az, hogy járópadlón járatják a betegeket a dysbasiás fájdalom jelentkezéséig, majd pihenést követően ismétlik a gyakorlatot, 60 percen át, heti alkalommal, összesen 3—6 hónapig.

Ismert ezenkívül különleges artériás értorna is, amely a lábizomzat segítségével javítja a perifériás keringést. A gyógyszeres kezelés egyik alappillére a thrombocytaaggregáció gátlása, amelyben ellenjavallat hiányában minden érbetegnek perifériás, carotis- és koszorúér-betegnek egyaránt részesülnie kell. Haemorrheologiailag aktív szerek Segít-e a műtét visszér vélemények hazánkban legelterjedtebb készítmény a pentoxyfyllin.

Hatására csökken a lehetséges-e spa kezelés a visszér ellen viszkozitása, javul a vörösvértestek és a fehérvérsejtek flexibilitása, csökken a a szív és a visszér összekapcsolása fibrinogéntartalma, ugyanakkor thrombocytaaggregációt gátló hatású is.

Az elzáródásos verőérbetegségekben a véráramlást fokozza. A szerotoninantagonista naftidrofuryl vasodilatator és antiischaemiás hatásának módjáról számos elképzelés létezik, pontos hatásmechanizmusa azonban nem ismert. Obliteratív érbetegségben a pentoxyfyllin és a naftidrofuryl vénák látható visszér növeli a járástávolságot, a hosszú távú kezelés klinikai hatásossága azonban nem ismert.

A haemorrheologiai kezelés része a kúraszerűen végzett haemodilutio. E tekintetben a leghatékonyabbak a plazmaexpanderként ismert hydroxyethyl-keményítő oldatok HES. A prosztaciklin PGI2 a vasodilatatión kívül csökkenti a simaizom-proliferációt, a thrombocytaaggregációt és a vérlemezke-adhéziót, növeli a vörösvértestek flexibilitását, csökkenti a granulocytaaktivációt, fokozza a fibrinolysist a plazminogén aktivátor szint növelésével.

Ezek alapján a prosztaglandinanalógokat alprostadil, iloprost a perifériás keringési elégtelenség kezelésére is alkalmazzák. A betegek mindennapos tevékenységét jelentősen korlátozó, súlyos fokú claudicatio, a konzervatív kezelés ellenére bekövetkező súlyosbodás egyaránt felvetheti sebészi vagy percutan intervenciós revascularisatio szükségességét.

1. A perifériás erek vizsgálata :: Sziv - és érbetegségek - InforMed Orvosi és Életmód portál ::
2. Barna foltok a lábakon a visszértágulatoktól
3. Visszérrel foglalkozó orvosok
4. A szív és a visszér összekapcsolása A visszerekről nem is tudunk, amíg jól működnek
5. Orvos visszérbetegségtől

Ehhez az állapothoz az ASO súlyosbodása, súlyos fokú thrombangiitis obliterans és diabeteses angiopathia vezet a leggyakrabban. A krónikus KVI hátterében leggyakrabban a nagy artériák progresszív elzáródása áll. Ennek következtében az elzáródástól distalisan levő szövetek vérátáramlása csökken. Súlyosbíthatja a helyzetet atherothrombosis kialakulása, egyéb helyekről aorta, szív történő embolisatio, szívelégtelenség következtében kialakuló csökkent perctérfogat, vagy akár krónikus vénás elégtelenség okozta interstitialis oedema.

Capillaris collapsus, microthrombosis, thrombocytaaggregáció, fehérvérsejt-aktiváció alakul ki, gyulladásos reakciók indulnak el, amelyek a capillaris áramlás csökkenéséhez vezetnek. A nutritív áramlás biztosítására kompenzáló mechanizmusok is megjelennek: collateralisok képződnek, illetve arterioladilatatio következik be.

A kialakuló klinikai kép súlyosságát a károsító és a védő mechanizmusok aránya szabja meg. A végtag sorsát a collateralis hálózat, illetve a distalis kiáramlási pálya állapota határozza meg. A kockázati tényezők megegyeznek a claudicatio intermittens kockázati tényezőivel.

Korunk lábproblémája: mit tegyünk visszérbetegség esetén?

A diabetes mellitus négyszeresére, a dohányzás és a 0,5 alatti boka-kar index háromszorosára, míg a 65 évnél idősebb kor, és az atherogen dyslipidaemia kétszeresére növeli a krónikus KVI kialakulásának kockázatát. A krónikus KVI legjellemzőbb tünete a fájdalom és a trophicus zavar következtében kialakuló szöveti károsodás. A kórisme alapja a fizikális vizsgálat és az alsó végtagi artériás Doppler-vizsgálat.

A krónikus KVI gyakran egyéb artériás megbetegedéssel is társul, ezért egyéb területek vizsgálata is alapvető carotiszörej, ritmuszavar, hasi aortaaneurysma, renovascularis hypertonia. Doppler-vizsgálatnál jellemző módon a bokánál mért systolés vérnyomás értéke 50 Hgmm alatti. Krónikus KVI esetén a szükséges invazív beavatkozás megtervezéséhez el kell végeznünk az alsó végtagi arteriográfiát az arteria renalisoktól a pedalis artériákigamelyet a carotis-UH és a cardialis kivizsgálás függvényében carotis-angiográfiával és koszorúérfestéssel kell kiegészítenünk.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

A kontrasztos mágneses magrezgés angiográfiás MRA vizsgálat a jövőben talán felváltja az invazív, hagyományos angiográfiát. Krónikus KVI-val jelentkező beteg kezelése fájdalomcsillapítást, sebkezelést, thrombosis megelőzését, vagy meglévő thrombosis kezelését és egyéb, a betegség kimenetelét súlyosbító tényezők szívelégtelenség, krónikus vénás elégtelenség stb. Fájdalomcsillapításra a szív és a visszér összekapcsolása antipyreticumoktól a nem szteroid gyulladásgátlón keresztül a major analgetikumokig mindenre szükség lehet.

A helyi antibiotikum-kezelés hatékonysága nem igazolódott, azonban szisztémás antibiotikum-kezelésre szükség lehet, különösen, ha fertőzés, cellulitis is kíséri az ischaemiás szövetszétesést. Alapvető a fekély helyi kezelése, feltisztítása a szövettörmeléktől és a gennytől. Nem célszerű a mobilizáció, ha a szív és a visszér összekapcsolása fekély a láb mozgásakor nyomásnak kitett helyen van.

• AMI MEG VÁLTOZTATJA AZ ÉLETED!

Thrombosisprofilaxisra megelőző dózisú frakcionált heparin javasolt. Hosszú távú kezelés során a claudicatio intermittens esetében részletezettek ajánlhatók. Az epidurális erek visszér mértékű necrosissal járó esetekben szükségessé válhat az amputáció a szív és a visszér összekapcsolása.

Az amputáció célja a nyugalmi fájdalom megszüntetése, a necroticus, fertőzött szövetek eltávolítása, valamint a teljes gyógyulás, amelyet követően megfelelő protézis alkalmazása szükséges. A megfelelő kezelést krónikus KVI esetében az operatív vagy intervenciós revascularisatio jelenti. Akut kritikus végtagischaemia Akut kritikus végtagischaemiában akut KVI a végtagi áramlás hirtelen csökken.

Ennek következtében vagy tünetmentes betegben jelentkeznek a kritikus végtagischaemia tünetei, vagy már meglévő érszűkület tünetei rosszabbodnak hirtelen.

• De mi is a visszér?
• Korunk lábproblémája: mit tegyünk visszérbetegség esetén?

Súlyos esetben végtagot veszélyeztető állapot is kialakulhat. A kórkép hátterében fele részben embolia, fele részben thrombosis áll. A heveny thrombosis leggyakoribb a szív és a visszér összekapcsolása az arteria femoralis superficialis kb. Már meglevő ASO, pitvarfibrillációval szövődött ischaemiás szívbetegség, szívelégtelenség, szívizom-aneurysma, ereken létrejövő aneurysma, fokozott thrombosishajlammal járó kórképek elsődleges és másodlagos thrombophyliákkorábbi rekonstruktív érműtét egyaránt kockázati tényezőt jelentenek.

Az akut kritikus végtagischaemia tünetei a fájdalom, a sápadtság, a pulzus hiánya, a mozgás- és érzészavar. Thrombosis leggyakrabban már meglevő ASO mellett alakul ki, ilyenkor az esetek többségében meglévő collateralis hálózat miatt a klinikai kép nem olyan drámai, mint akut embolisatiónál. Az embolia sok esetben egyoldali, a másik oldali teljesen ép artériás rendszer segíthet a kétoldali ASO során jelentkező akut thrombosis elkülönítésében.

Az elkülönítésben az akut kompressziós neuropathia és az akut mélyvénás thrombosis a legjelentősebbek. Mindkét esetben perifériás pulzus tapintható, és jó artériás Doppler-jel biztosítja az elkülönítés lehetőségét.

Az esetek döntő többségében a kórisme már a klinikai kép alapján felállítható. A kezelés meghatározásához segítséget nyújt az ischaemia foka. Egyértelmű embolia esetében az azonnali embolectomia lehetőséget ad a keringés teljes helyreállítására. Ha a végtag életképtelen III. A III. Akut kritikus végtagischaemia súlyosságának meghatározása A beavatkozás embolia esetében embolectomia, amely akár helyi érzéstelenítésben is elvégezhető. Thrombosis esetén sebészi thrombectomia, ballon-angioplasztika, vagy bypass-műtét szükséges.

Lehetőség van thrombolysis végzésére is, ennek széleskörben javasolt formája a helyi, katétervezérelt intrathrombus infúzió. Az akut thrombosis rosszabb kórjóslatú a végtag, az a szív és a visszér összekapcsolása pedig a beteg túlélése szempontjából. Az aorta betegségei Dr.

Járai Zoltán Aortaaneurysma Az aneurysma az artéria helyi, állandó tágulata. Ez a hasi aortán a normális, kb. Az aorta ascendens átmérője, különösen a supravalvularis gyöki szakaszon 3,5 cm-ig normálisnak tekinthető.

Az aneurysmák számos osztályozása ismert. Klinikai szempontból fontos az elhelyezkedés testüregen belüli vagy kívülia morfológia valódi: sacciformis, fusiformis, kevert; ál: pulzáló haematomaaz eredete atheroscleroticus, veleszületett, traumás, poststenoticus, vasculitishez társuló alapján történő osztályozás. Postmortem vizsgálatok alapján a felnőtt lakosság körében az előfordulási gyakorisága kb.

Képalkotó UH és CT vizsgálatokkal is kb. A hasi aortaszakaszon 3—7-szer gyakrabban fordul elő, mint a mellkasban. Az aortaaneurysma kialakulásában az artériafalat alkotó celluláris mátrixfehérjék elasztin és kollagénmátrix metalloproteinázok okozta leépülése áll. Ez részben az atheroscleroticus folyamat része, részben gyulladásos mechanizmusok következménye.

Mellkasi aortaaneurysmában az érfalgyengülés hátterében leggyakrabban a cysticus mediadegeneráció vagy necrosis áll.

Az érfal gyengülése miatt az érfal kitágul, és kialakul az aneurysma.

A visszér és az osteochondrosis összekapcsolása

Az aortaaneurysma legfontosabb szövődményei a dissectio, a megrepedés és az ezekből eredő halálozás. A megrepedés kockázata egyenes arányban növekszik az aneurysma méretével és a vérnyomás mértékével. Kockázati tényezők. A hasi aortaaneurysma kockázati tényezői közül a legjelentősebb a dohányzás, a kor, a hypertonia, az atherogen dyslipidaemia és az vannak kismedencei szervek visszérei. Gyakoribb férfiakban 5—szer, bár nőkben a megrepedés kockázata fokozottabbés a kaukázusi rasszban 3,5-szer.

Idült aspecifikus légúti betegségben gyakrabban a szív és a visszér összekapcsolása elő, amelynek elsősorban szisztémás kötőszöveti gyengeség lehet a magyarázata.

Mellkasi aneurysmában észlelt cysticus medianecrosis kockázata a kor előrehaladtával és a hypertonia súlyosságával párhuzamosan egyaránt nő, fiatalkorban azonban klasszikusan Marfan-szindrómával és egyéb kötőszöveti betegséggel pl. Ehlers—Danlos-szindróma társul.

A Marfan-szindróma autoszomális dominánsan öröklődő betegség, amely az elasztin egyik szerkezeti fehérjéjének, a fibrillin-1 génjének mutációja következtében alakul ki.

A Marfan-szindróma okozta aneurysma mérete gyorsabban nő, mint az atheroscleroticus eredetű, és a megrepedés veszélye is nagyobb. Újabban kötőszöveti betegség kialakulása nélkül is kimutattak fajlagos kromoszómamutációkat cysticus medianecrosisban és familiárisan előforduló mellkasi aortaaneurysmában szenvedő betegekben.

Hasi aortaaneurysma Klinikai tünetek. A hasi aortaaneurysmák többségükben tünetmentesek és egyéb okból végzett képalkotó vizsgálat során UH, CT derülnek ki. Ha az aortaaneurysma erodálja a gerincoszlopot, krónikus hátfájdalom jelentkezhet. Ritkán nyomási tüneteket okoz hydronephrosis, vénás összenyomás, ileus duodenalis miatt. Esetenként az aneurysmazsákban kialakuló thrombusok okoznak emboliát.

A legtöbb esetben a tünetet okozó aneurysma rupturált vagy heveny tágulása következett be. Megrepedés esetében folyamatos, súlyos hasi, mellkasi vagy hátfájdalom, vérnyomásesés, eszméletvesztés és pulzáló hasi terime figyelhető meg a vérzéses shock tüneteivel.

Többségében kb. A hasi aortaaneurysmák egy része tapintható. A kórisme alapja a hasi UH-vizsgálat, amely az infrarenalis aortaaneurysmákat a szív és a visszér összekapcsolása és specifikusan mutatja ki. Műtét előtt és suprarenalis szakaszon levő aneurysma gyanúja esetén hasi CT szükséges. A tünetmentes hasi aortaaneurysmák kezelésében a kockázati tényezők befolyásolása áll az első helyen. A dohányzás abbahagyása, a dyslipidaemia kezelése, valamint a vérnyomás-ellenőrzés alapvető.

Visszér és lapos láb összekapcsolása

A vérnyomáscsökkentő kezelésben kitüntetett szerepe van a béta-adrenerg-blokkolónak, amely késlelteti a nagyobb méretű aneurysmák növekedését. Kezelése műtét, amelynek javallatát az aneurysma mérete szabja meg.

A tünetmentes hasi aneurysma műtéte férfiak esetében 5,5 cm felett indokolt, nők esetében viszont a megrepedés nagyobb kockázata miatt 4,5—5 cm átmérő már elektív műtét javallata lehet. Újabb lehetőség a szív és a visszér összekapcsolása endovascularis stent-graft beültetése, amelynek lényege az, hogy laparotomia vagy thoracotomia nélkül, inguinalis feltárásban vezetőkatéter segítségével öntapadó graftot helyeznek fel a tágult szakaszra úgy, lábkrém visszér ár az aneurysma proximalis és distalis végén is túlérjen a graft.

Mellkasi aortaaneurysma Klinikai tünetek. Tüneteket érrendszeri szövődmény, vagy helyi nyomás okozhat. Így az ascendens szakasz aneurysmája esetén az aortabillentyű elégtelensége, illetve következményes szívelégtelenség alakulhat ki.

Gyakori szövődmény a perifériás thromboembolia stroke, renalis, mesenterialis, alsó végtagi embolia. Helyi nyomást gyakorolva a tracheára, bronchusokra különböző légzőszervi panaszokat okozhat, illetve nyelőcső-összenyomódás következtében dysphagia jelentkezhet. A legsúlyosabb szövődmény a megrepedés.

Ilyenkor súlyos mellkasi fájdalom, hypotonia, hypotoniás shock jelentkezik. Leggyakrabban a bal pleuralis űrbe, a mediastinumba történhet a megrepedés. Ritkábban a nyelőcsőbe tör aortooesophagealis fistula és életet veszélyeztető haematemesist okoz. Aortadissectio is kísérheti.

Varicosis a lábak kompressziós harisnya

A mellkasi aneurysmák egy része már mellkasröntgennel is felismerhető. A transthoracalis echokardiográfia kítűnően ábrázolja az aortagyököt, azonban sok esetben kevésbé alkalmas a distalis ascendens és a descendens aorta vizsgálatára.

A transoesophagealis echokardiográfia ezzel szemben az egész throracalis aorta vizsgálatára alkalmas.

Részleges invazivitása miatt azonban a CT- és az MRI-vizsgálat népszerűbb a mellkasi aortaaneurysma igazolására. A mellkasi aneurysmák gondos ellenőrzése szükséges.